A szállás lemondásának jogszabályi háttere sokszor homályos marad, pedig az előleg és a foglaló közötti különbség, a visszatartás feltételei és a távolmaradás kezelése mind olyan kérdések, amelyekkel előbb-utóbb minden szállásadó szembesül.
A lemondás minden szállásadó életének része. De hogy pontosan mi jár ilyenkor, azt sokan nem tudják biztosan.
- Visszajár-e a befizetett összeg?
- Mikor tarthatja meg a szállásadó?
- Mi a helyzet, ha a vendég egyszerűen nem érkezik meg, és nem is jelez?
A választ a Polgári Törvénykönyv és a szállásadó saját általános szerződési feltételei (ÁSZF) adják meg együttesen. Ebben a cikkben összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat, hogy magabiztosan kezeld a lemondásokkal kapcsolatos helyzeteket.
Mi a különbség az előleg és a foglaló között?
A két fogalmat a mindennapokban sokan felváltva használják, jogi szempontból azonban lényeges különbség van köztük, és ennek komoly következményei lehetnek.
Az előleg egyszerűen a szállásdíj egy részének előzetes megfizetése.
Ha a szerződés bármilyen okból meghiúsul, az előleg főszabály szerint visszajár. Önmagában nem erősíti meg a kötelezettségvállalást, és nem jár automatikusan jogi szankcióval az elálló félre nézve.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (PTK) 6:185. §-a szerint
a foglaló célja a szerződéses kötelezettség megerősítése.
Fontos: egy kifizetett összeg csak akkor minősül foglalónak, ha ez a rendeltetés a szerződésből egyértelműen kitűnik.
Sok szállásadónál az a gyakorlat, hogy foglalónak nevez egy összeget, ami valójában előlegként funkcionál, vagyis a szerződés nem tartalmazza egyértelműen a foglaló jellegét. Ez egy vita esetén jogilag gyengébb pozíciót jelent.
A szálláslemondás jogszabályi kerete
A foglaló szabályai
A foglaló jogi működését a PTK 6:185. §-a rögzíti:
„A teljesítés meghiúsulásáért felelős fél az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni."
Ez a szabály mindkét irányban érvényes:
- Ha a vendég áll el a foglalástól, elveszíti a korábban megfizetett foglaló összegét.
- Ha a szállásadó áll el, köteles a foglaló kétszeresét visszafizetni a vendégnek.
- Ha a szerződés olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik fél sem felelős (például természeti katasztrófa, hatósági intézkedés), a foglaló visszajár. Nem a kétszerese, hanem az eredeti összeg.
Fontos kiegészítés: a foglaló elvesztése vagy kétszeres visszatérítése nem mentesít egyéb szerződésszegési következmények alól. Ha a szállásadónak a meghiúsult foglalás miatt tényleges kára is keletkezett, azt a foglaló összegét meghaladóan is érvényesítheti.
Az elállás szabályai
A PTK 6:213. §-a szerint aki jogszabálynál vagy a szerződésnél fogva elállásra jogosult, egyoldalú nyilatkozattal felbonthatja a szerződést. Az elállás visszamenőleges hatályú: a már megfizetett összegek főszabály szerint visszajárnak. Kivéve, ha foglaló kikötése történt, mert akkor a foglaló szabályai érvényesülnek.
A törvény lehetőséget ad bánatpénz kikötésére is: a felek megállapodhatnak abban, hogy az elállás joga meghatározott pénzösszeg fejében gyakorolható. Ez a rugalmas lemondási lehetőség jogi alapja, amellyel a vendég egy külön díj megfizetésével szélesebb körű lemondási jogot vásárol meg magának.
Az ÁSZF szerepe
A konkrét lemondási feltételeket a szállásadó az ÁSZF-ben határozza meg: a lemondási határidőket, a visszatartható díjak mértékét és a visszatérítés feltételeit. Amit az ÁSZF nem rendez, arra a PTK általános szerződési szabályai vonatkoznak.
Éppen ezért kiemelten fontos, hogy az ÁSZF jól legyen megírva és minden vendéggel egyértelműen el legyen fogadtatva – szóban, írásban, vagy a foglalási felületen keresztül – még a foglalás véglegesítése előtt.
Bevett gyakorlatok: mit érdemes az ÁSZF-be foglalni?
A szállásadók körében a leggyakoribb megközelítés a határidő alapú sávos lemondási politika. Ennek lényege, hogy a lemondás díja attól függ, mennyi idővel érkezés előtt mondja le a vendég a foglalást.
Egy tipikus példa:
- 30 nappal vagy korábban: ingyenes lemondás, a foglaló visszajár
- 15–29 nappal előtte: a foglaló összegének 50%-a visszajár
- 14 napon belül: a foglaló teljes összege elvész, esetleg a teljes szállásdíj követelhető
Ez persze szálláshelytől, szezonális jellemzőktől és árkategóriától függően változhat. Egy nyári csúcsszezonban lefoglalt vendégház esetén például indokolt lehet szigorúbb feltételeket alkalmazni, mint egy holtidőszakban.
A rugalmas lemondási politika (ahol a vendég az érkezés előtti napig ingyenesen lemondhat) rövidebb előfoglalásokat vonzhat, de csökkenti a szállásadó bevételbiztonsági kockázatát is. Érdemes mérlegelni, hogy a te szálláshelyedre melyik stratégia illik jobban.
Mi történik, ha a vendég nem érkezik meg és nem jelez?
A puszta távolmaradás – amikor a vendég nem mondja le a foglalást, de meg sem jelenik – külön elbírálás alá esik.
Ebben az esetben az ÁSZF tartalma a meghatározó. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2025/7. adózási állásfoglalása szerint:
- Ha a szállásadó az ÁSZF alapján fenntartja a szobát a vendégnek (azaz a vendégnek joga van még megjelenni), az addig befizetett összeg ÁFA-köteles szállásdíj-ellenértéknek minősül.
- Ha az ÁSZF úgy rendelkezik, hogy például „ha a vendég 20 óráig nem érkezik meg, a szállás kiadható másnak", és a szoba ténylegesen ki is kerül a vendég rendelkezéséből, az összeg nem minősül ÁFA-köteles ellenértéknek.
Érdemes tehát az ÁSZF-ben pontosan rögzíteni, hogyan kezeled a távolmaradás esetét, mind jogi, mind ÁFA-adminisztrációs szempontból.
Különleges eset: dupla foglalás és kötbér
Az egyik legköltségesebb és legkellemetlenebb helyzet, amelybe egy szállásadó kerülhet, ha ugyanarra a dátumra két különböző vendégnek is érvényes foglalása van, vagyis duplafoglalás keletkezik.
Ez leggyakrabban nem szinkronizált naptárak miatt fordul elő: a szállásadó több platformon (Booking.com, Szállás.hu, Airbnb, saját weboldal) is hirdeti a szállást, de a foglalásokat kézzel vezeti, és egy-egy frissítés kimarad.
Az Airbnb például saját szabályzatában rögzíti, hogy duplafoglalás esetén — ha a szállásadó nem tud teljesíteni — kötbér terhelheti a szállásadót, a vendéget pedig a szállásadó költségére máshol helyezi el a platform. Ez nemcsak anyagi veszteséget jelent, hanem a profil megítélését is rontja.
A megelőzés legjobb módja az azonnali naptárszinkron, amellyel minden platformon egyszerre frissülnek a szabad és foglalt dátumok.
Ha szeretnéd egy helyen kezelni az összes platformodon érkező foglalást, és elkerülni a duplafoglalásokat, az Appartman szálláshelykezelő rendszere ebben nyújthat segítséget: valós idejű naptárszinkront biztosít a Booking.com, a Szállás.hu, az Airbnb és a saját weboldal között.
Lemondás és az ÁFA
A lemondások ÁFA-kezelése nem triviális kérdés. A NAV 2025/7. adózási állásfoglalása három esetet különít el:
- A vendég kifejezetten lemond. Az előleg/foglaló visszatartott összege nem minősül ÁFA-köteles szolgáltatás ellenértékének, az ÁFA nem keletkezik, az előlegről kiállított bizonylatot érvényteleníteni kell.
- Puszta távolmaradás. Ha az ÁSZF alapján a szoba a vendég rendelkezésére áll, az összeg ÁFA-köteles. Ha az ÁSZF szerint a szoba kiadható, az összeg nem minősül ellenértéknek.
- Különdíjas rugalmas lemondás. Ha a vendég külön díjat fizet azért, hogy kedvezőbb feltételekkel mondhassa le a foglalást, ez az összeg ÁFA-köteles.
Gyakran ismételt kérdések
Elveszíti-e a szállásadó a foglaló kétszeresét, ha vis maior miatt nem tud teljesíteni?
Nem feltétlenül. A PTK 6:185. § szerint ha a szerződés teljesítése olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik fél sem felelős, a foglaló visszajár, de csak az eredeti összeg, nem a kétszerese. Vis maior esetén tehát a szállásadó nem kerül kétszeres visszafizetési kötelezettség alá, de a foglaló összegét vissza kell adnia.
Írásban kell-e lemondani?
Jogszabály nem ír elő kötelező írásbeli formát az elállásra. Az ÁSZF azonban kiköthet ilyen feltételt, és erősen ajánlott az írásbeli forma – akár e-mailben, akár a foglalási platform üzenetküldőjén keresztül –, mert egy esetleges vita esetén ez szolgál bizonyítékul.
Mi a teendő, ha a lemondás a szállásközvetítőn keresztül érkezik?
A platform saját lemondási szabályai és a szállásadó ÁSZF-je egyaránt érvényes, de nem mindig mondanak ugyanazt. A Booking.com például saját lemondási politikát alkalmaz, amelyet a szállásadó a saját fiókjában tud beállítani. Érdemes ellenőrizni, hogy a platformon beállított feltételek összhangban vannak-e a saját ÁSZF-dben foglaltakkal.
Összegzés
A szállás lemondásának jogszabályi háttere elsőre bonyolultnak tűnhet, de a lényeg átlátható: az előleg visszajár, a foglaló csak akkor tartható vissza, ha azt a szerződés egyértelműen foglalóként rögzíti, és a konkrét feltételeket a szállásadó ÁSZF-je szabja meg. Egy jól megírt ÁSZF, a távolmaradás esetének egyértelmű kezelése és a naptárak szinkronban tartása sokat segít abban, hogy elkerüld a kellemetlen és költséges helyzeteket.
